Min segítene a feltétel nélküli alapjövedelem?

Min segítene a feltétel nélküli alapjövedelem?

A kreativitást erősítené, a szegénységet csökkentené.

Svájcban sikeresen nyújtottunk be több, mint százezer támogató aláírást, így sor kerülhet népszavazásra a feltétel nélküli alapjövedelemről. Svájc népe szavazni fog arról, hogy biztosítsuk-e feltétel nélkül mindenki megélhetését. Svájcban ugyanis a demokrácia azt jelenti, hogy a polgárok maguk döntenek saját sorsukról.

Az aláírásokat Bernben, a szövetségi parlament előtt a világsajtót is elérő akció keretében nyújtottuk be. Nyolcmillió svájci rappen-érmet (ez a svájci aprópénz) öntöttünk ki a parlamentünk elé. Svájcban pont nyolcmilliónyian élnek – azaz minden polgárt egy rappen-érme jelképezett.

Mit is jelentene azonban a feltétel nélküli alapjövedelem? Hogyan működne? Honnan jönne a pénz? És ki dolgozna egyáltalán még?
 
Az ötlet maga igen egyszerű. Mint tudjuk, a világban mindenütt növekszik az ipari termelés. Ráadásul a technikai fejlődésnek hála immáron egyre kevesebb embernek kell ezért ténylegesen dolgoznia. Elég technikai eszközünk van ahhoz, hogy a korábban sokak által elvégzett munkákat immáron kevesek is elvégezhessék.

A tényleges emberi erőt, a tényleges emberi munkát mára sok esetben munkagépek vették át. Teljesen megváltozott tehát a munka világa. Megváltoztak a munkavégzés feltételei és körülményei. A mai fiatal generációk életrajza, munkája egészen másképp fog kinézni, mint akár csak a szüleiké. Éppen ezért itt az idő, hogy végre kimondjuk: mindenki számára demokratikus polgárjogként kell biztosítani a megélhetést, vagy legalábbis annak minimum-feltételeit, éppen azért, hogy a jövő generációi számára, akiknek már nem kell majd annyi munkát végezniük, több tér nyíljon új élmények, ismeretek szerzésére.

Lehetőséget kell adni mindenkinek arra, hogy kreativitását, szociális énjét kiélhesse, és ezzel járulhasson hozzá a társadalomhoz. Mindenkinek joga legyen saját életét meghatároznia – elvégre megélhetése már nem pusztán a robotszerű munkától függ –, mert ezzel a társadalmat is gazdagítja! A feltétel nélküli alapjövedelem révén sokszínűbbé válhat életünk, és nagyobb szociális felelősséget tudunk vállalni a másikért

A feltétel nélküli alapjövedelem az a minimum bevételi forrás, amire egy embernek az emberhez méltó életre mindenképpen szüksége van – függetlenül attól, hogy dolgozik-e, vagy sem.

A feltétel nélküli alapjövedelem nem munkabér – hanem az élethez való emberi és polgári jogból következő anyagi szükséglet kielégítése. Mindazonáltal kihat a munkaerőpiacra is, mert mérsékli a munkásokra nehezedő munkabérversenyt, a munkabérek folyamatos reálértékének csökkenését, elvégre immáron nem csak a munkabér biztosítaná a megélhetést. A jövő munkabér-tárgyalásain így nem lehet kétséges a létminimum.

E nélkül az ember kiszolgáltatottá válna, és élete attól függne, aki munkabérét megfizeti. A feltétel nélküli alapjövedelem lehetőséget adna arra, hogy nemet mondjak egy rossz munkaszerződésre, a rossz munkakörülményekre, és csak arra kelljen igent mondanom, ami valóban megfelel a terveimnek, a vágyaimnak.

Mennyinek kell lennie Magyarországon a feltétel nélküli alapjövedelemnek? Nem az én feladatom erről Baselből döntenem. Egy demokratikus közösségnek kell tudnia, hogy mennyi jövedelem szükséges az emberhez méltó élethez Magyarországon.

Én csak példaként neveznék meg most pár lehetséges számot. Vegyük példaként, hogy egy felnőtt ember emberhez méltó megélhetéséhez Önöknél 600 euró, egy kiskorú számára pedig 200 euró szükséges egy hónapban! Ez azt jelenti, hogy akkor egy kétgyerekes család számára (két felnőtt és két gyerek) 1600 euró szükséges az emberhez méltó élethez. Mégpedig feltétel nélkül.

Mi történik, ha az állam kifizeti az alapjövedelmet? Ez azt jelenti, hogy törölni lehet minden egyéb szociális és egyéb járadékot, szolgáltatást, nyugdíjat, ösztöndíjat, állami támogatást – egészen az alapjövedelem mértékéig. A munkabéreket pedig újra kellene tárgyalni. Mivel mindenkinek járna már eleve a feltétel nélküli alapjövedelem.

A munkabérnek így immáron nem a túlélést, hanem az alapjövedelmen felüli jólétet kellene biztosítania.

Aki korábban 1400 eurót keresett, az az alapjövedelem kifizetése esetén esetleg csak 800 eurót fog munkabérként kapni – ez számára, az alapjövedelem miatt, nem lenne csökkenés, a munkaadó számára viszont megtakarítást jelentene. Azaz mindketten jól járnának. A munka ráadásul nem kényszerként, a túlélés minimális biztosítékaként jelenne meg, hanem önkiteljesedésként. A munka vagy a tényleges meggazdagodást szolgálná – annak, akinek nem elég a feltétel nélküli alapjövedelem –, vagy pedig személyiségünk, kreativitásunk kiteljesedését.

Mindez amúgy az árak csökkenését is magával hozza, elvégre csökkennek a munkaköltségek. Mindazonáltal a lecsökkent árakra kivethető egyfajta alapjövedelem-adó, ami aztán újra a gazdaságnak megfelelő szintre emelné az árakat. Ez az adó amúgy vissza lenne forgatva a feltétel nélküli alapjövedelembe.

Nem a „több pénzt az embereknek“ populizmusa, nem a szocializmus, nem egy élősködő társadalom létrejötte a cél.

A feltétel nélküli alapjövedelem éppen a piaci szabadságot biztosítaná: mivel a megélhetés biztos lenne, növekedne a kreativitás, a mozgékonyság, a dinamizmus, az egyéni felelősség, a közösségi felelősségvállalás, az innovatív gondolkodás, és mindezek hatására az életszínvonal.

Ez minden, csak nem szocializmus! A szocializmusban a bevételek a bérmunkához voltak kötve. Ez bénítja a munkát, hatékonytalan, és elpazarolja az emberek idejét, képességeit. A feltétel nélküli alapjövedelem – a megélhetéshez mindenképp szükséges mértékben – elválasztja egymástól a munkát és a bevételt. Ez nem más, mint az élethez való jog! A munka fontossága, a meggazdagodás vágya a feltétel nélküli alapjövedelem mellett is megmaradna ösztönző erőként. Éppen ezért nem szocialista társadalmat eredményezne az ötlet.

És végül még egy szempontot hadd említsek! Ma az elvégzett munkák több mint fele gyakorlatilag ingyenmunka: otthoni munkák, háztartási munkák, gyereknevelés, társadalmi munka, különféle segítségnyújtás, lelki támasz, közösségépítés, és a sor folytatható lenne. Munkatevékenységeink jó részéért ma sem jár munkabér.

Az alapjövedelem révén jobban megértenénk, mit is jelent a munka. És hogy mi a pénz feladata."

forrás: innen