Szegénység elleni küzdelem

MENNYIT ÉRNEK AZ EMBERI JOGAID, HA ROKKANT ÉS SZEGÉNY VAGY?
2013. december 01. vasárnap, 20:11

Minden év december 10.-én ünneplik az emberi jogok világnapját. A legsúlyosabb emberjogi kihívás a szegénység, mely a világ számos országában aggasztóan van jelen.

A szegénység elleni küzdelem emberi jogi kötelezettség.

Hazánkban az elmúlt 3 év alatt csaknem megduplázódott a létminimum alatt élők száma. Ha ez a trend nem fékezhető, akkor ennek a kormányzati ciklusnak a végére, sajnos szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy itt bizony, már a fél ország létminimum alatt fog élni.

A legfájóbb pontja a szegénység növekedési ütemének, hogy egyre többen kerülnek a mélyszegénységi küszöbhöz közel, vagy az alá. Egyre jobban nyílik az olló a gazdagok és a szegények jövedelmei között. A kritikus helyzetben élők közül pedig már több mint 500 ezer gyermek éhezik rendszeresen.

Ők csak az iskolában jutnak ételhez, és rettegnek a szüleikkel együtt a hétvégéktől.

Nem is oly régen a sajtó beszámolt róla, hogy a hét legkritikusabb napjai a vasárnap, vagy a hétfő. Az éhező gyermekek pénteken kapnak enni utoljára az iskolában, és hétfőig ki kell bírniuk. Előfordul, hogy hétfőn reggel kizuhannak az iskolapadból, vagy összeesnek egy testnevelési órán. Az éhségtől elgyötörten képtelenek a figyelemre, vagy a fizikai teljesítményre.

Hiába minden igyekezet a statisztikai adatok megkozmetikázására, egyre nő a munkanélküliség és vele együtt a családok kilátástalansága. Sajtóhírek szerint, akár egymillió rejtőzködő is lehet aki, vagy sosem regisztráltatta magát munkanélküliként,vagy a rövid 90 napos álláskeresési támogatás lejárta után eltűnik a látókörből.

A részidőre zsugorított munkaidő, a közmunka, vagy a rehabilitálható rokkantak napi 4 órás foglalkoztatása sem megoldás. A segélyszintet alig túllépő fizetéseikből mire lejön a munkába járás átlag 10 ezer Ft/hó költsége, már ennivalóra is alig jut pénz. A lakhatás költségeit pedig, sem egy 4 órás munkabér, sem a közmunka díja nem fedezi. Szerény körülmények között is képtelenség megélni ennyire kevés pénzből.

Aki tartós munkanélküli, az előbb-utóbb hajléktalan lesz.

Az ő számukra a segély, csak éppen az éhenhalástól menti meg őket, de nem lehet hosszútávon berendezkedni a hajléktalanságra sem, mert nincs esély a túlélésre. Még egy kóborló állatnak is több joga van, ha állatmenhelyre kerül, és ott gondoskodást kap.

Az emberek számára hazánkban, az Alkotmány megszüntetésével, tudatosan szüntették meg a szociális biztonság garanciáit is. Az új Alaptörvény öngondoskodásra kényszeríti az embereket a TB garancia megszűnésével is. Sőt, a nagykorú családtagok számára előírja az Alaptörvény a beteg szülőkről való gondoskodást.

 A Szociális törvény is hasonlóképpen rendelkezik, mert a közös háztartásban lévők vagyoni helyzete alapján a segélyplafon bevezetésével lényegében megszűnt az állami gondoskodás.

Bizarr gondolkodásra vall az is: „Ha szegény vagy, ásd meg te magad a sírodat, vagy a szeretteidét is!

Még a temetési segélyt is, csak kölcsönre kaphatod”- olvashattunk erről is a sajtóban. A társadalom perifériájára szorult emberekről való gondoskodás viszont egyre nagyobb kihívást jelent.

A tönkrement életsorsok között vannak szép számmal devizahitelesek, és van kb. 200 ezer felülvizsgálatra kötelezett korhatár alatti rokkant is. Utóbbiak 2012.01.01.-től nyugdíj-jogfosztottak lettek, és ezek a kiszolgáltatott, súlyos betegek, a segélyszerű pénzekből kénytelenek tengődni.

Hazánk EU tagállamként elfogadta és aláírta az EU Alapjogi, Betegjogi és Szociális Chartát. Ezzel ígéretet tett arra, hogy az abban foglaltakat igyekszik betartani.

Mégis, ha a szociális biztonságot nézzük a legalapvetőbb emberi jogok közül, hát bizony, van szégyenkezni valónk. A leghátsók között kullogunk az EU tagállamok közül. Viszont, hazánk jeleskedett elsőként a rokkantsági nyugdíjak jogfosztásával.

Minden EU tagállamban van rokkantsági nyugdíj, csak a korhatár alatti magyar rokkantakat fosztották meg ettől az ellátástól.

Itt a legrövidebb nálunk, a 90 napos álláskeresési támogatás is egész Európában, és sorolhatnánk a hiányosságokat a hazai szociális rendszerben.

A klasszikus értelemben vett alapvető szociális biztonságnak búcsút inthettünk az elmúlt 3 évben, mert az, teljesen szét lett verve.

Az EU Alapjogi Charta szerint, mindenkinek jár a szociális biztonsághoz való jog:

22. cikk
„Minden személynek, mint a társadalom tagjának, joga van a szociális biztonsághoz”.

25. cikk
„Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti”.

Az EU Betegjogi Chartában szereplő 14 betegjog közül is legalább 8-10 betegjoga folyamatosan sérül az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő betegeknek. Egy rokkantnak, még a gyógyuláshoz való joga is sérül, ha eltávolítják az ellátórendszerből.

Többé nem működik már az egészségügyi rehabilitációja sem, ha a TAJ kártya jogosultsága is megszűnik. Azonban a szabad munkavállaláshoz való joga is sérül, mert betegen, egészségügyi rehabilitálás nélkül, esélye nem lesz az elhelyezkedésre sem.

Jövedelem hiányában, még a jogorvoslati utat is képtelen bejárni, mert amíg a  munkaügyi pere zajlik, egy fillér pénzellátást sem kap. Így, még a jogorvoslathoz való joga is sérül, hiszen azt nem is bírja igénybe venni. Ez a láncolat, gúzsba köti a kiszolgáltatott rokkantakat.

Kezdődik az egészségügyi rehabilitáció működő képtelenségével, majd folytatódik a foglalkoztatási rehabilitáció hiányán át, a jogorvoslati út igénybevételének az ellehetetlenítésével.

Ebben a folyamatban pedig képtelenség túlélni ennyi alapvető emberi jogsérelmet, mert a leggyengébb láncszem, maga a beteg, aki a 2-3 éves per végéig belehal a szociális biztonság hiányába!

Forrás: innen

A 2012.01.01.-től bevezetett új rokkant-törvény kritikájáról szóló műsor itt látható:

http://www.youtube.com/watch?v=y_keIbktui8